Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén született Kápolnásnyéken. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott és Pesten folytatta.1817-tol a pesti egyetem hallgatója lett. Mivel anyagi helyzete elnehezült, nevelő lett a Perczel családnál. Már középiskolás korában is verselt.1822-1823-ban Görbon volt jurátus, itt ismerkedett meg az ellenállási mozgalommal. 1823-ban kezdett el dolgozni honfoglalási eposzán, A Zalán futásán. 1824-ben ügyvédi vizsgát tett, s ugyan ebben az évben került kapcsolatba Szemere Pállal, Toldy Ferenccel, Deák Ferenccel. Az Aurora munkatársa, Kisfaludy Károly körének lett a tagja. 1828-tól pedig a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője lett. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választották. A Tudós Társaságban mint bíráló és nyelvész tevékenykedett. 1837-1843 között az Athenaeum szerkesztője volt Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel. Szerepet vállalt a politikai küzdelmekben is, kapcsolatban állt Széchenyivel, Kossuthtal és Wesselényivel. Széchenyi híve volt, de a Kelet népe vitájában Kossuth mellé állt. 1842-tol a Nemzeti Kör elnöke, 1847-tol pedig az Ellenzéki Kör alelnöke lett. 1843-ben feleségül vette Csajághy Laurát, két gyermekük született. 1848. március 15-ét Szabad sajtó c. versével üdvözölte. A szabadságharcot költeménnyel és cikkekkel szolgálta. Az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. A kormányt elkísérte Debrecenbe. Szegedre és Aradra, a detronizáció után a kegyelmi szék bírája lett. Világos után bujdosott, végül felmentették. 1855. november 19-én halt meg Pesten.